Markus Zusak: A könyvtolvaj
Nem mintha ezzel az "apró kis ténnyel" nem lennénk tisztában, de a Halál, ennek a páratlan regénynek a még páratlanabb elbeszélője mindent kíméletlenül az olvasó arcába vág. A könyvtolvaj történetét is.
Liesel Memingert édesanyja kénytelen nevelőszülőkhöz adni a második világháború idején. Egy München melletti kis faluba, Molchingba utaznak, és a kislány öccse a vonatút során meghal. A temetésén a sírásó zsebéből kiesik egy könyv - egy sírásással kapcsolatos kézikönyv. És ez egyben a könyvtolvaj karrierének kezdete is.
A kezdeti nehézségek ellenére Liesel hamarosan beilleszkedik az új környezetébe, ebben főleg új papája, Hans nagy segítség, aki hatalmas szeretettel és megértéssel fordul az elveszett lány felé. Hogy a rémálmait elűzze, éjszakánként olvasni tanítja Liesel-t. És amikor A sírásó kézikönyvét már keresztül-kasul végigolvasta, valamint a nevelőszülőktől karácsonyra kapott két könyvet is kívülről tudja, Liesel újra könyvet lop. És még nagyon sokat a történet során.
A legtöbbet mégis egy kézzel festett, a Mein Kampf fehérre festett lapjain megalkotott könyvecske, A fölöttemállók jelenti számára, amit Max, a pincéjükben bujkáló zsidó fiatalember készített neki. Max, aki a pincében arról fantáziál, hogy Hitlerrel boxol. És nyer. Max, akit a bombatámadások idején kénytelenek a sekély pincében a sorsára hagyni. De ilyenkor legalább kinézhet az ablakon a csillagos égre. És aki inkább otthagyja a biztonságos búvóhelyet a majdnem biztos halál ellenére, hogy ne sodorja bajba ezt a számára kedves családot.
Lieselnek egy idő után rutinná és élvezetté válik a lopás. A polgármesterék könyvtárából viszi el a könyveket, miután a házban már nincs szükség a nevelőanyja munkájára, és mert szánalmasnak tartja a polgármesternét, aki nem tudott túljutni a fia halálán. A lopásokban és Liesel egész életében nagy szerepet játszik a legjobb barát, Rudy (a név maga már ér pár csillagot a szememben - oh, az elfogulatlanság mintaképe XD), a helyi Jesse Owens. Szegény Rudy, aki végig egy csókért könyörög Lieselnek.És élve soha nem kapja meg.A könyvtolvaj tolvajlásaiban nincs semmi rossz szándék. Lieselnek a könyvek jelentik a támaszt a légiriadók idején, amikor a felolvasásával tartja a lelket a többiekben is. A felolvasásai Frau Holtzapfelnél, akitől mindkét fiát elveszi a gyilkos háború. És Max másik hátrahagyott története, a Szórázó a támasz, amikor a Papát is elviszik ebbe a borzalomba.
Amikor pedig a bombák már nem csak Molching mellett hullanak, Liesel életét megint a könyvek mentik meg, az ő könyve, ez a szívszorító történet, amit a pincében próbál szavakba önteni.
Azt hiszem, akár órákig is tudnék áradozni erről a könyvről, ami hűen bemutatja, hogyan élhették meg a "náci Németország" hétköznapi lakói, és főleg a gyerekek ezeket az időket, Hitler ideológiáját, a zsidóüldözést. Az utolsó 20 oldalon már nem láttam a könnyeimtől.
A Halál elbeszélésmódja még különlegesebbé teszi a regényt, a szarkazmusával, szókimondásával, gyakori "kiszólásaival" az olvasóhoz, a "haláli" megjegyzéseivel. És emellett német nyelvleckének sem utolsó :)
Ilyen témájú és mélységű műveket olvasva érzem át igazán, mekkora mázlista vagyok, hogy olyan korba és helyre születtem, amikor és ahol nem pusztít ez a borzalom. És hogy az én hatalmas problémáim és szívfájdalmaim mennyire eltörpülnek azokéi mellett, akik háborús időkben éltek.
10********/10
Kedvenc lett.
A tények:
Liesel Memingert édesanyja kénytelen nevelőszülőkhöz adni a második világháború idején. Egy München melletti kis faluba, Molchingba utaznak, és a kislány öccse a vonatút során meghal. A temetésén a sírásó zsebéből kiesik egy könyv - egy sírásással kapcsolatos kézikönyv. És ez egyben a könyvtolvaj karrierének kezdete is.
A kezdeti nehézségek ellenére Liesel hamarosan beilleszkedik az új környezetébe, ebben főleg új papája, Hans nagy segítség, aki hatalmas szeretettel és megértéssel fordul az elveszett lány felé. Hogy a rémálmait elűzze, éjszakánként olvasni tanítja Liesel-t. És amikor A sírásó kézikönyvét már keresztül-kasul végigolvasta, valamint a nevelőszülőktől karácsonyra kapott két könyvet is kívülről tudja, Liesel újra könyvet lop. És még nagyon sokat a történet során.
A legtöbbet mégis egy kézzel festett, a Mein Kampf fehérre festett lapjain megalkotott könyvecske, A fölöttemállók jelenti számára, amit Max, a pincéjükben bujkáló zsidó fiatalember készített neki. Max, aki a pincében arról fantáziál, hogy Hitlerrel boxol. És nyer. Max, akit a bombatámadások idején kénytelenek a sekély pincében a sorsára hagyni. De ilyenkor legalább kinézhet az ablakon a csillagos égre. És aki inkább otthagyja a biztonságos búvóhelyet a majdnem biztos halál ellenére, hogy ne sodorja bajba ezt a számára kedves családot.
Lieselnek egy idő után rutinná és élvezetté válik a lopás. A polgármesterék könyvtárából viszi el a könyveket, miután a házban már nincs szükség a nevelőanyja munkájára, és mert szánalmasnak tartja a polgármesternét, aki nem tudott túljutni a fia halálán. A lopásokban és Liesel egész életében nagy szerepet játszik a legjobb barát, Rudy (a név maga már ér pár csillagot a szememben - oh, az elfogulatlanság mintaképe XD), a helyi Jesse Owens. Szegény Rudy, aki végig egy csókért könyörög Lieselnek.
Amikor pedig a bombák már nem csak Molching mellett hullanak, Liesel életét megint a könyvek mentik meg, az ő könyve, ez a szívszorító történet, amit a pincében próbál szavakba önteni.
Azt hiszem, akár órákig is tudnék áradozni erről a könyvről, ami hűen bemutatja, hogyan élhették meg a "náci Németország" hétköznapi lakói, és főleg a gyerekek ezeket az időket, Hitler ideológiáját, a zsidóüldözést. Az utolsó 20 oldalon már nem láttam a könnyeimtől.
A Halál elbeszélésmódja még különlegesebbé teszi a regényt, a szarkazmusával, szókimondásával, gyakori "kiszólásaival" az olvasóhoz, a "haláli" megjegyzéseivel. És emellett német nyelvleckének sem utolsó :)
Ilyen témájú és mélységű műveket olvasva érzem át igazán, mekkora mázlista vagyok, hogy olyan korba és helyre születtem, amikor és ahol nem pusztít ez a borzalom. És hogy az én hatalmas problémáim és szívfájdalmaim mennyire eltörpülnek azokéi mellett, akik háborús időkben éltek.
10********/10
Kedvenc lett.
A tények:
olvastam: 2011. április 25. - május 1.
forrás: városi könyvtár, Szfvár
eredeti cím: The Book Thief
fordította: M. Nagy Miklós
terjedelem: 598 oldal
Ulpius-ház Könyvkiadó, 2010
forrás: városi könyvtár, Szfvár
eredeti cím: The Book Thief
fordította: M. Nagy Miklós
terjedelem: 598 oldal
Ulpius-ház Könyvkiadó, 2010
PS: Talán nem teljesen vág a témába, de a Halál nem itt lett a szívem csücske, hanem itt: http://www.youtube.com/watch?v=wvaNhJxud34 ;)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése